Az állatkerti rövid séta után barangoljunk tovább, de most ismét vidékre. Az talán már kiderült az eddigi írásaimból, hogy az északkeleti országrész a szívem egyik csücske. Sokszor jártam már az aggteleki, jósvafői részen, de Jósvafőn túl még soha. Nagy hiba volt! Most júliusban először mentünk tovább és olyan gyönyörű tájakat láttunk, hogy a múlt héten már ismét visszatértünk ide. Nem rossz arány ugye? Évtizedekig semmi, most meg egy éven belül már másodszor jártunk erre. Hegyes, völgyes, erdős részeken kanyargott az út. Július lévén javában zajlott az őzek üzekedése (párzási időszaka). Ilyenkor erdős területen haladva érdemes nagyon óvatosan közlekedni, mivel az állatok rendkívül nyugtalanok, kiszámíthatatlanok. Lassan haladtunk, gyönyörködtünk a tájban. Jeleztem a mögöttem érkező autónak, hogy előzzön meg. Megtette, megköszönte és már robogott is tovább amikor hirtelen kettőnk közé az út menti bokros részből hirtelen egy szép termetű suta ugrott ki. Alig két ugrásra volt szüksége, hogy leküzdje a kétsávos utat keresztbe és eltünjön a túloldalon lévő sűrű erdőben. Rövid de gyönyörű pillanat volt, szerencsére nem történt baj. Aztán a fák lombjai között a domboldalon egy hatalmas "szörny" körvonalai bontakoztak ki.
Foltos szalamandra (Szinpetri) |
Megérkeztünk Szinpetribe. A domboldalon természetesen nem egy "szörny" sütkérezett, hanem a helybéli dolgos kezek hoztak létre egy túrista csalogató látványosságot. Ez nem más mint egy foltos szalamandra amely az Aggteleki Nemzeti Park címerállata. Igazán impozáns látvány amint 96 méteres hosszával elterül a domboldalon. Későbbi idegenvezetőnktől - Varga Bélától megtudtuk, hogy 15 cm mélyen, 90 teherautónyi földet ástak ki alap gyanánt. A megfelelő gyomkezelés után rakták ki a címerállat alakját. A foltos szalamandra fekete-sárga mintázatú és eredetileg így is kezdték el kirakni, de a sárga szín nagyon beleveszett a környezetbe. Ezért visszaszedték és fehér kővel rakták ki. Így jött létre a képen látható albínó szalamandra.
A domboldalon felkapaszkodva nagyon szépen belátható a kis völgy. Szinpetri a kezdetektől lakott hely. Hiába már az ősök is értékelték a szépet. A falu fölött emelkedő hegyoldalban bronzkor végi emberi település nyomaira bukkantak a kutatók. A neve a magyar Péter név i-képzős származéka, melynek jelentése Péteré. A megkülönböztető előtag a szomszédos faluval Szinnel kapcsolatos.
Amerre csak elnéztünk csodás volt a táj. Erdős és tisztás részek váltogatták egymást, a domboldalakon több tucat ló legelészett békésen. Pazar táj, jó levegő, nemes állatok ... kell ennél több?
A fák között a völgyben bújik meg a falu kis református temploma, amely műemlék. 1792-93 között épült fel késő barokk stílusban. Famennyezete kazettás jellegű. 1877-ben felújították, ekkor készült el a sisaktorony is.
Ha kicsit közelebbre tekintünk, akkor már láthatjuk a gyönyörűen felújított papír malmot.
A következő posztban betérünk ide, és igérem egy nagy meglepetést fogok bemutatni!
Szép kirándulásra vittél megint. Már annyi bejárandó szépséget mutattál, hogy kevés a reményem arra, hogy a valóságban is megláthassam valamennyit. Így hát utazom veled tovább! :)
VálaszTörlésjó kirándulás, szép fotók, sok élmény...minden megvan...kell ennél több?
VálaszTörlésTényleg szép ez a vidék, minden olyan békésnek látszik. Különösen tetszenek a lovas képek, de persze a többi is nagyon jó! :)
VálaszTörlésKedves Endre, igazán meghatóak a soraid de kérlek mindig nézz pozitívan a jövőbe :) További kellemes utazást kivánok a blogon!
VálaszTörlésJoco, ha egy picit több időt tölthetnék még barangolással az nem ártana. Bár most éppen még mehetnék de gyötör az allergia így marad a blog vezetése itthon. Ebben tudsz esetleg intézni valamit? :DD
VálaszTörlésMegjegyzem a múlt héten ismét a jósvafői Tengerszemnél jártunk és az erdőben minden bajom elmúlt. Ahogy visszatértünk az allergia is kiújult :(
Köszönöm Mr jól látod itt minden békés, nyugodt és csendes :)
VálaszTörlésNagyon tetszik a beszámolód! Immáron batyuval a hátamon én is járom általad emlékeimben az utat. Gyönyörű vidék! És volt egy fura élményem is ezzel a szalamandrával. A cseppkőbarlang bejáratánál lévő parkírozóban szintén szalamandrás tábla állt. Annyira figura volt, gondoltam lefotózom. Jól rázúmoltam, és épp mikor lőttem volna láttam, hogy a tábla fölött, mi már nincs a képben, egy hatalmas nagy és gyönyörű, szerteágazó villám hasítja az eget! Ha nem próbálok pontosan célozni, most egy hihetetlenül szép villámos képpel lennék gazdagabb. De az élmény így is érdekes volt! A barlang meg... csodás!
VálaszTörlés@Kovács Miklós: Én is allergiás vagyok, de nagyrészt csak a városban :-)
VálaszTörlésAmint kimozdulok a természetben semmi bajom nincs...
Kedves Gabi, örülök ha tetszik és kedves emlékek elevenednek fel Benned. A Szinpetrit bemutató riportom három részes lesz, most töltöttem fel a második részt. Remélem ez is tetszik majd :) És igérem ellátogatunk majd a barlangba is :)
VálaszTörlésA villámos kép miatt pedig ne búsulj, előbb vagy utóbb majd összejön!!
Hát erre találhatnának már ki valami hatásosat! A közvetlen környezetemben is nagyon sok ember szenved tőle :(
VálaszTörlés