Illetlen tölcsérek

A tisztást egy hatalmas kidőlt fatörzs osztotta két részre. Valószínűleg egy nagyobb árvíz után veszthette el a talajt maga alól vagy egy villámcsapás végzett vele. Ez nem ritka látvány errefelé. A sziget az ártérhez tartozik és nagyobb árvizek alkalmával a víz mélyen behatol az erdő belsejébe sőt néhány alkalommal az egész terület víz alá kerül. A villámcsapott fa szintén nem ritka, hiszen idefelé az ösvényen legalább egy tucatot figyelhetünk meg. A fa korhadt törzsén egy érdekes albérlőre lettem figyelmes.

Kerek repkény

Egy kisebb kerek repkény (Glechoma hederacea) - más néven földi borostyán -csoport gondolta úgy, hogy itt ver gyökeret. Az ajakosak családjához tartozó növény kékeslila virágaival messziről felhívja magára a túrázók figyelmét.

Fapofa

A tisztás déli részén álló fákon elég komoly taplógomba csoport volt látható. Általában csak egy-egy példány volt egy fán, de akadt amelyiken 3-4 példány is nőtt. Az egyik gomba az alakjával és a fa görcseivel, mintázatával  egy faarcot - innen a fapofa cím - juttatott eszembe. Remélem Ti is látjátok ezt az "arcot".



"Fapofa"

Fehér szirmok

Az előző poszt utolsó képén picit látszik, hogy a salátaboglárkák között meglehetősen sűrűn, egyéb apró fehér virágok is nőttek. Ez a kis fehér virág a szegfűfélék családjába tartozó tyúkhúr (Stellaria media). Olyan kis finom és szép a virága, nem is értem honnan kapta ezt a nem túl kecses nevet.

Tyúkhúr (Stellaria media)

Szétterülő, elágazó hajtásai szinte gyepszerűen borították be a tisztást. Áprilistól az első fagyokig virágzik. Szinte mindenhol elterjedt gyomnövény, erdőkben, folyóparton, mezőkön, szántóföldeken, árokparton és kertekben is találkozhatunk ezzel a szép kis fehér virággal.

"Saláta" mezőn

Az első kellemes tavaszi napokat kihasználva ismét sétálni mentünk a szigetre. A folyó vízszintje éppen nem volt túl magas, így az északi rész felé kerülve, a folyóparti fák alatt sétáltunk tovább. A sziget zengett a madarak énekétől. Az egyik kis ösvényen beljebb hatoltam az ártéri erdőben. A fákon lévő madarakat figyeltem amikor egyszer csak egy szép kis tisztásra értem ki. Hatalmas kidőlt fatörzsek, friss zöld fű és a fűszálak között megbújva megannyi sárga kis virág. Egy salátaboglárka (Ranunculus ficaria) mezőn találtam magam. A pici tisztás hangulata annyira megfogott, hogy rögtön elhatároztam, másnap ide  visszatérek de már fényképezőgéppel a kezemben! Így is történt, másnap egy szép délutánt töltöttem el itt fotózással. Ebben és a következő posztokban is az itt készült fotókból válogatok.     

Dunaparti madárfotók

Az elmúlt télen a Népszigeten tett séták alkalmával szokás szerint figyeltem a vízimadarakat. A szokásosnak mondható sirály, tőkés réce mozgások mellett a sziget déli csücskénél időközönként kisebb szárcsa csapatokat is láttam. Idén a szokásosnál nagyobb számban láttam nagy kárókatonákat (Phalacrocorax carbo). Külön örömmel töltött el, hogy most először emberi távolságból is szemügyre vehettem őket. Ismét megállapítottam, hogy fantasztikusan szép ennek a madárnak a tollmintázata. Engem valamiért a régi magyar mentére emlékeztet.



Nagy kárókatona (Népsziget)

Egy fotogén vörösbegy

Január utolsó napján meglehetősen erős szélt fújt, de egyben ez azt is jelentette, hogy nagyon felfrissült a levegő. Úgy döntöttünk, hogy teszünk egy rövid egészségügyi sétát a Népszigeten. Ezekre a 2-3 órás sétákra általában viszem magammal a gépet is, telével felszerelve - sosem lehet tudni alapon. Elsétáltunk a sziget déli csücskéig és aztán visszaindultunk. Nagy volt a cinkemozgás az etetőknél, hiszen szerencsére már sok ember gondolja úgy, hogy télen gondoskodni kell madarakról. Egy ilyen etetőnél éppen leragadtam, amikor a feleségem halk pisszenéssel hívta fel a figyelmemet egy partmenti bokorra. Óvatosan és lassan közelítettem és a sűrű ágak között megpillantottam egy vörösbegyet (Erithacus rubecula). Talán három méterre közelítettem meg a bokrot, hiszen a tele a maradék távot már könnyen leküzdi. Sajnos a bokor olyan sűrű volt, hogy nem lehetett használható képet készíteni a kismadárról. Magamban fohászkodtam, hogy bárcsak kiszállna egy külső ágra, ha már ennyire közel engedett magához. Csoda történt mintha meghallotta volna - kirepült és kíváncsian nézett az objektívbe. 3-4 percig pózolt - és ez nem túlzás - mielőtt végleg elrepült.



Vörösbegy (Erithacus rubecula)

Fotóséta a szigeten

A Népsziget északi részén található a hajógyár. Úgy gondolom, hogy valamilyen szinten - talán csak javításokra - még működik, látni kisebb mozgolódásokat, hajók jönnek-mennek. Persze azért már ez sem a régi. Sok gyárépület már menthetetlenül lepusztult, de azért itt is lehet jó fotótémát találni! Az első képen az egyik óriási daru látható egy gyárkémény társaságában. Sokszor megállok a hídon mivel ideális fényviszonyoknál - késő délutáni "lapos" fények, tiszta felhőtlen kék égbolt - nagyon szép dinamikusak a színek. 





A buli teljesen feldobott

Egy madármegfigyeléssel egybekötött sétán lettem figyelmes erre a témára. A fotó az Óbudai-szigeten (Hajógyári-sziget) készült. Mint köztudott minden évben ezen a helyen rendezik meg Európa egyik legnagyobb könnyűzenei és kulturális rendezvényét a Sziget Fesztivált. Ilyenkor fiatalok ezrei lepik el egy hétre a szigetet és bizony érdekes dolgok maradnak hátra.



A buli teljesen feldobott! (Budapest - Óbudai-sziget)

A fenti cím számomra egyből adta magát.

No és végül Rock 'N' Roll!!! Ugye látszik a háttérben a fák által alkotott "N"?

 

Anno - Gondolatok egy fotóról

Egy februári dunaparti séta alkalmával készítettem ezt a fotót.   Az Óbudai Gázgyár tornyai láthatók rajta - amit a Duna túlpartjáról - a Népszigetről fotóztam. Most elővettem a nyers képet mert úgy gondoltam ez egy jó alap lehet egy új fotótechnika kipróbálásához. Régóta tervezgettem már, hogy én is készítek "textúrázott" képeket. Íme az első próbálkozásom eredménye: 



Óbudai Gázgyár (Budapest)