Kutyavár - Érdliget

Pár hete egy elintézendő dolog miatt Érdligetre kellett mennem. Mivel korábban még nem jártam itt, előtte gyorsan megnéztem a Google-ban, hogy van-e ott esetleg valamilyen érdekesség, látnivaló. Egyetlen dolgot találtam és a neve... Kutyavár! Hogy micsoda? Elhatároztam, hogy ezt mindenféleképpen megnézem. Vonattal indultam a Déli pályaudvarról. Az utóbbi időben többször utaztam a Siemens által gyártott Desiro motorvonattal és nagyon megkedveltem. Csendes, kényelmes, gyors, tiszta és a BKK bérlettel kombinálva a jegyár is töredéke lett a gépkocsival történő utazáshoz képest. Érdliget egy kis állomás, ahol a legtöbb vonat csak átrobog. Ez okozta számomra az egyetlen kellemetlenséget. Kiszámoltam az időt, hogy mire mennyi jut. Választhattam. Lesz fél órám eljutni a Kutyavárhoz, megnézni és visszaérni vagy kényelmesen megnézhetem, de akkor utána majd egy órát kellett volna pluszban várakoznom a következő vonatra. Hideg, ködös nap volt, ezért a gyors turista üzemmódot választottam. Az állomástól az utam először a Balatoni úthoz, majd tovább a Kutyavári utcában vezetett. Az enyhe emelkedő és a gyors menet gondoskodott róla, hogy ne fázzam. Végül megérkeztem és egy kis vaskapun beléptem a parkszerű helyre. Sajnos, nagyon kevés maradt meg ebből műemlékből, már az indulás előtt tudtam, hogy gyorsan bejárható.

Egy legenda szerint a vadászkastélyt Mátyás király építtette vadászkutyái és vadászai részére - innen ered állítólag a Kutyavár név. Ez viszont eddig nem nyert bizonyítást, valószínűleg nem is állja meg a helyét, hiszen már egy 1417-ben íródott oklevél is említést tesz a várról. 1684-ben Lotaringiai Károly herceg egy rövid ostrom után bevette a várat, majd leromboltatta. A köveket építkezésekhez hordták szét. Később - valamikor a XIX. században - az akkori   tulajdonosa, gróf Wimpffen erdészházat építtetett a megmaradt kövekből. Tudva ezeket, már az is kész csoda, hogy manapság ilyen állapotban tekinthetjük meg a helyreállított délnyugati faltöredéket.

Az ásatások során, a Kutyavár mellett régi római kori elnagyolt kőfaragásokat is találtak, amelyek jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum kőtárában vannak.

1936-ban Diósd kertváros és Érdliget község egy országzászlót állított fel Mátyás király egykori várának romjainál. Ez olvasható a talapzaton, amely rögtön a bejárattal szemben áll a domboldalon. Mára csak ennyi maradt belőle, a rúd és a zászló eltűnt. Az elszáradt koszorúkon azért ott volt a nemzeti trikolórunk.

Szorított az idő, indulnom kellett vissza, hogy elérjem a vonatot. Visszafelé az egyik utcasarkon megfogott egy szobor hangulata.

Tudom, hogy most nem egy látványos várromot mutattam be az olvasóknak, de talán hozzám hasonlóan eddig mások sem tudtak róla és érdemes volt megismerni röviden a történetét.