Oldalak

2011. július 26., kedd

Vajdahunyad vára

Amikor a Városligetben járok mindig teszek egy rövidebb-hosszabb sétát a Vajdahunyad várában is. Nagyon szeretem ezt az épületegyüttest. Nem tudom igazán megindokolni miért, talán egyszerűen csak azért mert olyan meseszerűen szép. Ugyan a tavon megtekinthető Art on Lake kiállítás fotózásával hamar elszaladtak a percek, azért most is körbesétáltam a várat. A napsugarak már csak alig-alig érték el az épületeket, ezért most nem készült sok fotó.

Vajdahunyad vára (Budapest - Városliget)

2011. július 15., péntek

Art on Lake

Idén kerékpáros kiruccanásaink célja mindig a természet volt, pár héttel ezelőtt azonban úgy gondoltuk a feleségemmel, hogy elkerekezünk a Városligetbe. Szerencsés helyen lakunk hiszen az első pár száz méter után már kiépített és a forgalomtól elkülönített kerékpárúton tekerhetünk. A táv sem vészes alig hat és fél kilométer. Miután megkerültük a Hősök terét, régen látott fantasztikus kép tárult elénk. A korábban elhanyagolt csónakázó tó felújítva, vízzel feltöltve pompázott. A vízben furcsa szobrok álltak és köztük elég sok csónakot láttunk, abban evezgettek a "tárlatlátogatók".   

előtérben - Erik BINDER: Várakozás
háttérben - Mimmo ROSELLI: Lehorgonyozva

2011. július 10., vasárnap

300

Természetesen nem a Zack Snyder által rendezett történelmi filmről szeretnék most írni. Reggelente mikor megyek dolgozni az utam egy - a repülőtér melletti - kis földúton is átvezet. Semmi különös hiszen csak 300 méter, mégis mindig szívesen bandukolok itt. Az út mellett egy pici erdő és egy tisztás található, amely mindig hangos a madaraktól. Ez is általános, hiszen csak verebek, cinkék, szarkák, gerlék, fácánok és a le és felszálló gépmadarak hangját hallani. Az út mellett mindig éppen az időszaknak megfelelő mezei virágok pompáznak. Most például a mezei katáng (Cichorium intybus) van soron, hatalmas kék bokrok szegélyezik az utat.

Mezei katáng

2011. július 3., vasárnap

Szállj velem!

Repülés. Csak egy szó, de számomra mégis nagyon fontos és meghatározó, hiszen pályafutásom kezdetétől a légi iparban dolgozom. Szokták mondani, hogy a repülőtér egy város a városban. Ez valóban így van, hiszen ez egy külön világ, amely már eddig is számos és megismételhetetlen pillanattal ajándékozott meg. Kezdő fiatalként ott lehettem a Malév utolsó Il-18 típusú repülőgépének utolsó repülésére való felkészítésekor. Dolgozhattam Tu-134 és Tu-154 típusokon. Aztán a változás szelével jöttek az első nyugati gyártmányú géptípusok (B737), ám ekkor én is váltottam és a légi ipar egy másik területén próbáltam ki magam. Mint azt már a bevezetőből is sejteni lehet a hétvégi kalandunk is a repüléssel volt kapcsolatos. Májusban voltam először a HighFly Aviation Szimulátor Központjában, amely Budán található és bárki számára látogatható! Itt két nagyon komoly szimulátort építettek fel az üzemeltetők. Egy Airbus A320 vagy egy Boeing B737-800NG repülőgéptípus élethű pilótafülkéjébe ülhet be az érdeklődő.

Airbus A320 szimulátor kabin
Fotó: HighFly Aviation

2011. június 13., hétfő

Egy fotogén vörösbegy

Január utolsó napján meglehetősen erős szélt fújt, de egyben ez azt is jelentette, hogy nagyon felfrissült a levegő. Úgy döntöttünk, hogy teszünk egy rövid egészségügyi sétát a Népszigeten. Ezekre a 2-3 órás sétákra általában viszem magammal a gépet is, telével felszerelve - sosem lehet tudni alapon. Elsétáltunk a sziget déli csücskéig és aztán visszaindultunk. Nagy volt a cinkemozgás az etetőknél, hiszen szerencsére már sok ember gondolja úgy, hogy télen gondoskodni kell madarakról. Egy ilyen etetőnél éppen leragadtam, amikor a feleségem halk pisszenéssel hívta fel a figyelmemet egy partmenti bokorra. Óvatosan és lassan közelítettem és a sűrű ágak között megpillantottam egy vörösbegyet (Erithacus rubecula). Talán három méterre közelítettem meg a bokrot, hiszen a tele a maradék távot már könnyen leküzdi. Sajnos a bokor olyan sűrű volt, hogy nem lehetett használható képet készíteni a kismadárról. Magamban fohászkodtam, hogy bárcsak kiszállna egy külső ágra, ha már ennyire közel engedett magához. Csoda történt mintha meghallotta volna - kirepült és kíváncsian nézett az objektívbe. 3-4 percig pózolt - és ez nem túlzás - mielőtt végleg elrepült.

Vörösbegy (Erithacus rubecula)