300

Természetesen nem a Zack Snyder által rendezett történelmi filmről szeretnék most írni. Reggelente mikor megyek dolgozni az utam egy - a repülőtér melletti - kis földúton is átvezet. Semmi különös hiszen csak 300 méter, mégis mindig szívesen bandukolok itt. Az út mellett egy pici erdő és egy tisztás található, amely mindig hangos a madaraktól. Ez is általános, hiszen csak verebek, cinkék, szarkák, gerlék, fácánok és a le és felszálló gépmadarak hangját hallani. Az út mellett mindig éppen az időszaknak megfelelő mezei virágok pompáznak. Most például a mezei katáng (Cichorium intybus) van soron, hatalmas kék bokrok szegélyezik az utat.



Mezei katáng

Csütörtök estére egyéb téma fotózását terveztem, ezért már reggel magammal vittem a fényképezőgépemet. Ha már nálam volt, hát lőttem pár fotót menetközben. Fontos tudni erről a virágról, hogy csak a délelőtti órákban virágzik. Hihetetlen átalakuláson esnek ám át - nap mint nap! A kinyílt virág kb. 4 centiméter átmérőjű, viszont délutánra egy alig 1 centiméteres kis "burokba" húzódik vissza, így este mikor megyek haza, bizony már csak a kopár bokrokat látom. Ezért kellett reggel elkészíteni a fotókat. Komoly beállításokra természetesen nem volt idő, hiszen munkába és időre mentem. Azért remélem sikerült átadnom az említett reggeli színeket.

Az erdő szélén álló fák egy-egy ága már sárgul, a háttérben lévő sűrű lombok remek sötét hátterükkel "aranyágként" emelik ki ezeket.



"Aranyág"

A mezei füvek szép, meleg színtónusokkal járulnak hozzá a teljes képhez.

Az út végén két vadon nőtt ringlófa gyümölcsei éppen most érnek - gyönyörű színekkel.

300 - csak háromszáz méter, mégis az úton reggelente végigsétálva jobb kedvvel megyek be az irodába.