Váci hangulat 1.rész

Lassan két hete szokatlan hőség tombol Magyarországon. Egyre-másra dőlnek meg az évszázados meleg rekordok. Az elmúlt vasárnap azon tanakodtunk a családdal mit csináljunk aznap. Maradjunk itthon vagy menjünk el valahová. A meleg kint is, bent is elviselhetetlen, ezért végül úgy döntöttünk, hogy  elmegyünk egyet Vácra sétálni. Minden cél nélkül, csak barangolni a kis utcákban, kiülni a Duna partra. Nem bántuk meg, kellemes napot töltöttünk ott el és a folyó közelsége is egész jól enyhítette a hőséget. Természetesen vittem a gépet és készítettem néhány "hangulat' fotót. A következő posztokban ezekből fogok párat feltölteni.

Sétánkat a város főterén kezdtük. Az elmúlt években szépen felújították az egész teret. A fotón bal oldalt a Nagypréposti palota látható, melyben ma a Váci Egyházmegyei Gyűjtemény tekinthető meg. A jobb oldali épület a régi püspöki palota, mely ma a Siketnémák Országos Intézetének ad otthont. A tér központjában egy kút található, körülötte pedig homokkőből készült barokk szobrok állnak.

A tér összes korlátját, oszlopát fémgömbök díszítik, melyek a nyári napsütésben szinte vakítóan csillogtak.

A napon álló köztéri padok üresen árválkodtak. Elég volt fentről a hőség, senki nem kockáztatta meg, hogy alulról is leégjen.

Az árnyékban álló padokon ülve viszont megannyi finom részletben gyönyörködhet a látogató. Virágzó rózsakertek, nyírt sövény, kandeláberek, kovácsoltvas kapuk, kőfaragások.

A tér másik felében egy szökőkút lőtte magasba a hűsítő vízsugarait, felüdülést nyújtva számos kisgyereknek.

Mellette létrehoztak egy látványos csordogálót is, de ebben a melegben az nem működött - a víz helyett csak a kő hullámzott.

E poszt utolsó fotójaként egy érdekes képet mutatnék be. A háromszög alakú tér egyik csúcsában áll két régi "ház". Ami igazából már nem is az, hiszen lebontották, viszont nagyon okosan a frontfalakat meghagyták, hogy az üres telkek ne rontsák el a tér összképét.

A következő posztban már a környező kis utcákban fogjuk folytatni a sétánkat.