Pipacsmezőn

Ismét 300. Tudom az említett szám egy kis magyarázatra szorul az új olvasók számára. Nos, korábban már ebben a posztban  írtam bővebben erről a számról. A természet folyamatos alakulása most ismét arra sarkalt, hogy péntek reggel berakjam a hátizsákomba a fényképezőgépemet is. Némi hezitálás után végül a 24-70mm-es objektív mellett döntöttem. A címből már kiderült, hogy a célpontom ezúttal egy pipacsmező volt.

Pipacs

Ha hiszitek, ha nem soha nem készítettem még egyetlen egy fotót sem ezekről a virágokról. Magam sem tudom miért maradt ki eddig. Ezért elhatároztam idén nem fogom kihagyni az alkalmat. Sajnos az elmúlt hét elég szelesre sikeredett és jutott még belőle péntek délutánra is. Nem volt nálam állvány, polár szűrő, azért próbáltam a legjobbat kihozni az alkalomból. Tudom sok-sok pipacsfotó kering már a neten, de végre ezek már általam készültek!

Munkaidő után, késő délután készültek a fotók. Ellenfénynek használtam a lassan nyugvó Nap sugarait. Íme néhány fotó a délutáni fotózás terméséből.

Akár egy lebegő selyemsál

Mögöttem az utódom

Terasz kilátással

Az ösvény mellett fekszik egy nagyforgalmú vasútvonal, ha jól tudom a 120-as számot viseli és Budapest-Újszász-Szolnok-Békéscsaba-Lökösháza vonalon utazhatnak erre az utasok. A sínek mellett is rengeteg pipacs látható.

  

Már sokszor elgondolkodtam, vajon miért látni különösen oly sok pipacsot az utak, sínpályák mentén? Néhány méterre a pályáktól pedig már csak elvétve. Nem találtam eddig rá magyarázatot. Ha valaki esetleg tudja a választ, szívesen veszem.

Pipacs család

A földút mentén talán egy tucatnyi csipkebogyó bokor is megtelepedett. Embernyi magas, hatalmas bokrok, melyek most virágoznak. Ezernyi virág, csodálatos látvány.

Párban

Virágzó csipkebogyó bokor