Könnyező ikon 3.rész

Egy átlagméretű fatábla, mégis emberek tízezrei zarándokolnak el minden évben Máriapócsra, hogy láthassák és imádkozzanak előtte. A pócsi kegykép története és a hozzáfűződő csodák azt hiszem egy egész könyvet is megtölthetnének. Én csak röviden és a legérdekesebbeket osztanám meg az olvasókkal.

Az eredeti képet Papp István festette 1676-ban, a helyi bíró megbízásából, de anyagi gondok miatt végül egy másik polgár vásárolta meg és a templomnak ajándékozta. Az első csoda 1696. november 4-én történt, szentmise közben könnyezni kezdett és ez két hétig megszakítás nélkül tartott. A térségben tartózkodó császári seregek főparancsnoka, Corbelli tábornok vizsgálta meg a kép épségét, igazolta a hitelességét és egy kendővel fogta fel a könnyeket.

A kép könnyezésének története futótűzként terjedt. Hamarosan eljutott a csoda híre Bécsbe is. I. Lipót osztrák császár és magyar király felesége kívánságát teljesítve elrendelte, hogy a képet szállítsák Bécsbe. Napjainkban is megtekinthető az osztrák főváros híres templomában, a Stephansdomban. A fatemplomban az elszállított kép helye évekig üresen állt. A Bécsbe történő szállítás ideje alatt számos másolat készült a képről, egy ilyen másolat került vissza végül Máriapócsra is. A festője nem ismert. 

1715. augusztus 1-én reggeli mise alatt ez az ikon is elkezdett könnyezni. A csoda megismétlődött 2-án és 5-én is. A leírások alapján, több százan voltak tanúi a csodának. Az erről szóló "Bizonyság Tétel" ma is látható kifüggesztve a templom falán. Oldalról fotóztam és nagyobb felbontásban töltöm fel a jobb olvashatóság érdekében.

1905. december 3-án éppen zarándokok érkeztek a képhez, amikor ismét könnyezni kezdett. A könnyezés egy megszakítással 18 napig tartott. A csoda kivizsgálására egyházi és világi vegyes bizottságot állítottak fel, mely megállapította annak valódiságát.

A csodasorozat történetét itt le is zárnám. Sem az eredeti kép az új helyén, sem a róla készült másolatok sem könnyeztek azóta.

Ha betérünk a templomba egyből feltűnik a rengeteg emléktárgy, ajándék, hálaadó emléktábla a kegykép körül. Aranyláncok, gyűrűk, karkötők, nyakékek,    mind-mind fogadalmi ajándékok, hálából a segítségért. Mankók, botok melyek csodálatos gyógyulások bizonyítékai.

Csak néhány történet. Az első könnyezéskor egy haldokló gyermeket vittek a képhez. Megérintették vele a képet és meggyógyult. Az édesanya a drága nyakékét helyezte el a kép előtt - talán ez volt a hálaadó ajándékok első darabja. A külső falon is érdekes dolgot figyelhetünk meg. Bizony, ez egy kaptár.

Egy kállai méhész férfi súlyos köszvénnyel, mankóra támaszkodva érkezett a csodatévő képhez. Útközben megfogadta, ha meggyógyul akkor a legszebb méhcsaládját adja ajándékba. Imádkozott és a fájdalma enyhülni kezdett. Végül teljesen megszűnt és rá tudott állni a lábára. Örömmel ment haza, de meggondolta magát és eldöntötte, hogy nem adja hálaajándékba a méheket. Mire hazatért, az elígért méhcsaládnak nyoma veszett. Azok beköltöztek a templom északi oldalán található repedésbe, annak ellenére, hogy a meleget szeretik. Azóta is ott élnek. Érdekes, hogy a repedés az 1834-es földrengéskor keletkezett mindkét oldalon, de a méhek az északi, hidegebb repedést választották. Talán mondanom sem kell, hogy a kép azon a falon látható.

Érdekes kivétel a falon látható tárgyak között ez a bilincs. Természetesen ennek is története van. Valamikor régen az egyik szomszédos községben gyilkosság történt és a gyanú egy emberre terelődött aki folyamatosan az ártatlanságát bizonygatta. A bíróságot nem tudta meggyőzni és halálra ítélték. Az utolsó kívánsága az volt, hogy még egyszer imádkozhasson a kép előtt. Teljesítették a kívánságát és amikor belépett a templomba a bilincsek lehullottak róla. Ártatlansága bizonyosságot nyert. 

Végezetül még néhány fotó a templombelsőről. Sikerült egy kis részletet megörökítenem az oltár mögötti freskóról.

Egy újabb mennyezeti freskó.

Végezetül még egy üvegablak a pápai címerrel.

Remélem Nektek is tetszett ez a csodálatos templom. Feltétlenül nézzétek meg, ha Máriapócs felé jártok!