Oldalak

2011. május 18., szerda

Gyöngyszem az erdő mélyén

Pontosabban Tengerszem, hiszen a jósvafői nevezetességhez tértünk ismét vissza. Nagyon szeretjük ezt a helyet - az erdő friss, semmihez sem hasonlítható illata, csend, nyugalom, zöld, a kis csobogók halk csörgedezése, madarak csicsergése és még sorolhatnám.

Tengerszem (Jósvafő)
Teleobjektívvel felvértezve érkeztem mert komoly terveim voltak. A Tengerszem mellett van egy kis tisztás ahol korábban sok fajta madarat figyeltem meg a fűben. Ráadásul olyan ez a tisztás mintha két kis dombot függőlegesen eltoltunk volna egymáshoz képest. Így ideális helyszín, hogy megbújva az "alsó" dombon a madarakkal egy szintre kerüljünk és a megzavarásuk nélkül egyfajta "fedezékből" készítsünk madárfotókat. Sajnos végül ez nem jött össze, mivel egyetlen madár sem szállt le akkor a tisztásra. Nem tudom mi volt az oka, de sebaj - gondoltuk - irány az erdő hiszen az mindig bővelkedik témában. Sok fajta gombát láttunk és fotóztam is őket, ebből most feltöltök néhányat.





Valamint egy képet az erdei békáról, mely nagyon jellemző e vidékre. Gyakran találkozhat egy-egy példánnyal a figyelmes erdőjáró.  

Erdei béka


6 megjegyzés:

  1. Mindig örömmel olvasom az úti beszámolóidat, nagyon érdekesek. És persze a képek is szépek! :)
    A békát biztos nehéz észrevenni, eléggé beleolvad a környezetbe.

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm szépen, nagyon megtisztelsz a bejegyzéseddel. A magas és sűrű lombozatú fák miatt csak kevés, szűrt fény éri a talajt. Így az előző őszről elég sok elszáradt, barna levél marad meg a talajon ami remek rejtőzködési lehetőséget ad nekik. Viszont pont ezek el is árulják, hiszen az elszáradt levelek halk zizegésére lehet elsősorban felfigyelni, hogy "valaki" mozog köztük. :)

    VálaszTörlés
  3. Hi Bengts, Thanks for your visit and kind comment. Greetings from Budapest!

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.