Miközben a vadludak esti behúzására vártunk, sétáltunk egy nagyot a tó körül is. Az előző posztban említettem, hogy ebben az időszakban leengedik a tó vizének egy részét a gát és a várfal védelme érdekében. Ezáltal száraz lábbal is elérhetővé vált a várral szembeni vad erdős rész. Ha már a lehetőség adott volt, mi éltünk vele. Az előző posztban bemutatott fotók egy része innen, a tómederből készült. Miután felfedeztük ezt a részt is, elindultunk vissza a partra. Ahogy lassan haladtunk kifelé, hirtelen - kissé mögöttem hangos kopogásra lettem figyelmes. Megvoltam róla győződve, hogy emberi tevékenység eredménye az erős hang. Szerencsére lassú mozdulattal fordultam és léptem vissza. A zaj igazi forrásának látványa, hatalmas örömmel töltött el. Egy fekete harkály (Dryocopus martius) dolgozott serényen egy kidőlt ártéri fatörzsön.